A rendelkezésre álló munkaerő további bevonása és a beruházások önmagukban már nem biztosítanak elegendő alapot Magyarország hosszú távú felzárkózásához: a következő növekedési korszak egyik legfontosabb kérdése az lehet, hogyan tud az ország nagyobb gazdasági értéket teremteni a rendelkezésére álló tudásból. Ez rajzolódott ki a 26. Hungarian Business Leaders Forum Pénzügyi Csúcstalálkozóján, ahol gazdasági döntéshozók, vállalatvezetők és közgazdászok vizsgálták Magyarország növekedési lehetőségeit.
A tudás, a verseny és a bizalom lehet Magyarország következő növekedési korszakának az alapja
Hosszú távon az európai átlag meghaladása a cél Tanács Zoltán szerint
Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország jelenleg GDP-jének mintegy 1,3 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre, miközben az uniós átlag 2,2 százalék körül alakul, hosszabb távon pedig a 3 százalék elérése a cél. A miniszter szerint a magyar gazdaságnak egyre inkább a humán tőkére, a magasabb hozzáadott értéket előállító ágazatokra és arra kell építenie, hogy a kutatási eredményekből piacképes technológiák és nemzetközileg versenyképes vállalkozások szülessenek.
Hibás gondolat, hogy a több állami támogatás nagyobb termelékenységet jelent
A konferencián ugyanakkor az is hangsúlyosan megjelent, hogy több beruházás vagy több állami támogatás önmagában még nem jelent nagyobb termelékenységet vagy gyorsabb felzárkózást. Jaksity György, a Concorde igazgatóságának elnöke arra mutatott rá, hogy a korábbi növekedési modell több hajtóereje – így a munkaerő-tartalékok bevonása – mára jelentősen kimerült, miközben a magas beruházási ráta nem minden esetben párosult megfelelő hozammal, és továbbra is jelentős a termelékenységi különbség a magyar és a fejlettebb európai gazdaságok között. Véleménye szerint az állami támogatásoknak elsősorban ott van létjogosultságuk, ahol mérhető gazdasági értéket, tudás- vagy technológiatranszfert eredményeznek. A Bod Péter Ákos, Járai Zsigmond, Király Júlia és Oszkó Péter részvételével zajló beszélgetés eközben a pénzügyi stabilitás, az euróhoz való közeledés és a hosszabb távon fenntartható gazdaságpolitikai pálya kérdéseit állította középpontba.
„A világ ma rendkívüli gyorsasággal változik, ezért Magyarország és Európa számára is egyre fontosabb kérdés, hogyan tudunk időben és jól reagálni ezekre a változásokra. A munkaerőbevonás és a beruházások élénkítése mellett a hatékonyságnövelésre is hangsúlyt kell fektetni. A tudás, a versenyképesség és a nemzetközi együttműködés mindig is szorosan összekapcsolódtak, azonban mára már talán minden eddiginél erősebben hatnak egymásra. A Pénzügyi Csúcstalálkozó egyik legfontosabb szerepe az, hogy különböző szakmai és üzleti nézőpontokat hozzon egy térbe, és olyan párbeszédet teremtsen, amely segíthet közösen gondolkodni a következő időszak lehetőségeiről és kihívásairól.” - mondta Czakó Borbála, a HBLF Pénzügyi Csúcstalálkozó alapítója, korábbi londoni nagykövet, és a a HBLF Nőfórum elnöke.
Európa jövője a sebességben és az erőben rejlik
A növekedési lehetőségeket azonban nem lehet kizárólag magyar keretek között vizsgálni: Európa versenyképessége és Magyarország nemzetközi gazdasági beágyazottsága is meghatározza, milyen mozgástere lesz az országnak a következő években. Orbán Anita külügyminiszter és miniszterelnök-helyettes előadásában az európai gazdaság magas energiaköltségeit, a még mindig nem teljes egységes piacot és a stratégiai technológiák területén meglévő kapacitáshiányt emelte ki. Megfogalmazása szerint a problémák azonosítása helyett egyre inkább a végrehajtás sebessége válik döntővé: a globális gazdasági versenyben néhány év késlekedés hosszú távú lemaradást okozhat. A 26. HBLF Pénzügyi Csúcstalálkozó előadásaiból így egy olyan növekedési kép rajzolódott ki, amelyben a tudás és az innováció mellett a termelékenység javítása, a kiszámítható és versenyalapú gazdasági környezet, valamint a nemzetközi bizalom is meghatározó szerepet kap.
"A következő növekedési időszak szempontjából az lesz igazán meghatározó, hogy tudunk-e olyan környezetet teremteni, ahol a vállalatok mernek hosszú távra tervezni, beruházni és új megoldásokat kipróbálni. Ehhez kiszámíthatóságra, bizalomra és következetes döntésekre van szükség, nemcsak a vállalati környezeten belül, hanem azon kívül is. A Pénzügyi Csúcstalálkozón a jelenlegi kihívások mellett azt is szeretnénk körbejárni, hogy, milyen feltételek mellett lehet tartósan erősebb és versenyképesebb a magyar gazdaság.” - tette hozzá Bácsfalvi András, a HBLF Pénzügyi Csúcstalálkozóért felelős elnökségi tagja, EY Partner.